A hajóorr dísznek régen nagy divatja volt. A fából faragott, hajók orrára illesztett alak vagy fej a 16. századi hajókon jelent meg először, feladata kezdetben a gonosz szellemek elijesztése volt. Ez a szerep jó egy évszázaddal később átalakult, a figura ekkor a hajó tulajdonosának gazdagságát és hatalmát hivatott kifejezni. Mivel akkoriban még nem voltak autók az utakon, kompenzációra viszont akkoriban is bőven volt igény, egyes hajóorr figurák olyan méretre nőttek, hogy jelenlétük nagyban befolyásolta a hajó kormányozhatóságát. Ez végül oda vezetett, hogy a 18. századra a hajóorr figurák mérete újra csökkenni kezdett, majd a vitorlás hajók térvesztésével lassan eltűnt. Volt még egypár szerény modernizációs kísérlet címerekkel, de ez hamvában holt ötletnek bizonyult. A harcosok és sellők napja leáldozott.
Nemrég a horvát kikötőkben járva azonban feltűnt, hogy hajóorr divatban új szelek fújnak. A vitorlás hajónak álcázott kirándulóhajók újjáélesztették a régi hagyományt, és figyelemreméltó alkotásokkal hozakodtak elő a fényképezőgépek nem kis örömére.
A fenti hosszú nyelvű kutyát (?) ha jól emlékszem, Zadarban kaptam lencsevégre, a Szent Iván hajó ékével Omišban, majd egy nappal később Dubrovnik kikötőjében találkoztam.
