Őszintén meglepődtem, milyen jó hely ez a Skradin, az eddigi Adria part „hátországában” tett látogatásaim (Knin, Drniš) során ugyanis inkább a turistákkal hol jobban, hol kevésbé felfuttatott tengerpart és a szegény vidék kontrasztja tűnt fel leginkább. A kontrasztot ráadásul az is növelte, hogy a két véglet között mindössze fél-egy órás autóút volt a különbség.
Skradin látképe felülről, a várromból
Skradin azonban más, pikk pakk kis város, aminek kikötőjében egyrészt jót pihennek a gazdagok yachtjai, másrészt a népszerű Krka Nemzeti Parkba tett kirándulás kiinduló- és végpontjaként csak rábírja a turistákat egy kis pénzköltésre. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Šibenikbe tartó buszok menetrendje finoman szólva is hézagos, így csak elnyomódik legalább még egy fagyi vagy kávé a várakozásban. A skradiniak javára legyen ugyanakkor mondva, hogy maradt még annyi tisztesség, hogy ingyen parkoló is létezik még (ha már a Krka Nemzeti Parkba való belépőért főszezonban nem kevesebb, mint 95 kunát kell leszurkolnunk). A városkában tehát van mit aprítani a tejbe, és ez meg is látszik az utcákon.
Skradini utcarészlet
Skradin látképe már az ide vezető szerpentines útról is meggyőző. A kis dombra felfutó házak felett régi templomtorony őrködik, ezt koronázza a birbiri Pavao Šubić néhai középkori várának romja. Ezen túl a katolikus templom és az ortodox Szent Szpiridon-templom a kis ékszerdobozként aposztrofálható város két különleges darabja. És persze az obligát városképi elemekről (kóborló macskák, padon trécselő öreg nénik, száradó ruhák) sem kell lemondanunk.
A Szent Szpiridon-templom
Egy röpke félóra kell csak ahhoz, hogy Skradint birtokba vegyük: végigballagjunk az utcáin, felmásszunk a romhoz és ellátogassunk a kikötőbe. Nem fogjuk megbánni. Közben nyomjunk el egy fagyit. Vagy egy kávét. De minimum egy hűtőmágnest vegyünk a nemzeti parkba szóló belépő mellé. Ha már a yachtunkat nem itt parkoltatjuk.
Még több Horvátországra vágysz? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!
