Minden csupa illúzió?

2015.07.10. 16:40

Szólj hozzá!

Nem elég Zágrábnak az Összetört Szívek Múzeuma, itt egy újabb furcsaság, az Illúziók Múzeuma, ahol rövid időn belül bebizonyosodik, hogy semmi sem az, aminek látszik. (Az Összetört Szívek Múzeumának egy-egy adományozója erre már korábban rájött.)

illuziok_muzeuma_zagrab_2.jpg

A térség legnagyobb hologram gyűjteménye siet itt a szemünk segítségére, hogy optikai illúziók által túljárjon a tulajdon eszünkön. A végtelen szoba vagy a törpék és óriások szobája twin peaks-i hangulatot idéz, a gravitáció szobában meg minden a feje tetejére áll. Vagy az oldalára. Legalábbis úgy tűnik.

illuziok_muzeuma_zagrab1.jpg

A 40 kunás belépőjegy (ez sajnos nem illúzió!) a játékszoba használatára is feljogosít, a tévedés itt is garantált. És ha még ez sem volt elég, hazavihetünk valami trükkös játékot a múzeum boltjából az ismerősöknek, frusztrálódjanak ők is bátran egy-egy vizuális dilemmán.

Legutolsó tippünk: a múzeum a zágrábi sétálóutcán, az Ilica 72. előtt található. Sétáljunk kicsit odébb, a 15-ös számig, aztán Kraš Choko Bar étlapja láttán folytathatjuk a fejtörést.

A fotók forrása a múzeum honlapja.

Horvátország közel 100 állami tulajdonban lévő ingatlan értékesítését tervezi a jövőben, köztük szerepel az egykori jugoszláv börtönsziget, Goli otok is. Az apró sziget a Kvarner-öbölben fekszik, elnevezése – magyarul kopasz sziget – nem is lehetne találóbb, lévén, hogy számottevő vegetáció híján jobbára kőrengetegről van itt szó. Nem véletlenül volt ideális helyszíne a politikai elítéltek szigorúan titkos munkatáborának a kommunista Jugoszláviában. Mint a munkatáborokban általában, az embertelen körülmények, az elítéltek módszeres megfélemlítése, megalázása és kínzása Goli otokon is napirenden volt.

goli otok börtönsziget.jpg

Goli otok messziről. Ki gondolná, hogy ez a szenvedések szigete? (fotó: Ante Zemljar Eygesület)

A szigetben most üzleti lehetőséget látó, túlnyomórészt külföldi befektetők szállodakomplexusos elképzelésükkel tehát az egykori földi pokolból vizionálnak paradicsomot. Nem csoda, hogy az Ante Zemljar* Egyesület nyílt levélben tiltakozik, és követeli, hogy a szigetet kegyeleti emlékhellyé alakítsák.

goli otok börtön sziget.jpg

*Ante Zemljar horvát író 4 éven át "élvezte" Goli otok vendégszeretetét. Vajon az idelátogató turisták is élveznék?

(fotó: Ante Zemljar Egyesület)

Mindig örömmel adunk hírt fiatal horvát dizájnerek munkáiról, most sincs ez másként. Az Oblo játék kitalálója, Marko Pavlović nyomdokában sok fiatal tervező próbál utat törni magának a helyi és nemzetközi piacon. A Design Tourism Expo & Store nevet viselő kiállítás és vásár Dubrovnikban évek óta egyre látogatottabb nemcsak a helyiek, hanem az épp itt nyaralók körében is. A Luža történelmi falai közé szorult vásár augusztus 24-ig tart.

design expo.jpg

Világos, letisztult kiállítótérben mutatkoznak be a horvát dizájn titánjai

És hogy miket láthatunk itt? A dizájnon kívül - a kiállítás elnevezéséből következtetve - valamiképp a turizmusnak is meg kell jelennie. Úgy tűnik azonban - például Vlatka Leskovar Mlinci névre hallgató, egymásba csúsztatható sodrófáját elnézve  - ezt a kitételt elég tágan értelmezték. A trendi napszemüvegtől az ötletes ki-becsukható bútorokig sok minden felvonul a vásáron, egyik kedvencünk Maja Mesić ceruzája, a Boya, a vastag és vékony vonalak szakértője. A képeket az esemény facebook oldaláról válogattuk.

design expo Dubrovnikban.jpg

 

Álmokból Horvátországban sincs hiány. A European Coastal Airlines névre keresztelt horvát légitársaság (német befektetőkkel a háttérben) 13 éve küzd azért, hogy útjára indítsa menetrendszerinti hidroplánjait Horvátország városai és a környező szigetek között. A cég reményei – és honlapja - szerint a jegyeket 2014. július közepétől lehetett volna foglalni, nos, erre még nem került sor.

hidroplán az Adrián.jpg

Landoló hidroplán a tengeren - azért lesz majd terminál is

Úticélból sok van, Zágrábtól kezdve Korčuláig, valamint az olaszországi Anconáig. A hidroplánok északon például Pulát kötik majd össze Rab és Lošinj szigetével, Dalmáciában pedig Splitből a Hvar szigeti Jelsába lehet repülni – mindössze 13 perc alatt. A tengerre épült ponton légikikötők bisztróiban hűvös koktél mellett telnek majd el a várakozás hosszúnak talán nem nevezhető percei, lévén, hogy a hidroplánok – típustól függően – csak 7-19 utast tudnak egyszerre szállítani.

És most jöjjön a húsbavágó kérdés: mennyibe fog ez kerülni? A közelmúltban egy turisztikai honlapnak lehetősége volt belekukkantani a légitársaság foglalási rendszerébe, és ha lehet hinni a demo rendszernek, a jegyek egy Split-Jelsa viszonylatban 40 € körül mozognak majd. Komppal ugyanez a viszonylat 7-8 euróba kerül, a 40 eurós ár ennek fényében egyáltalán nem csillagászati. Lehet, hogy jövőre már sikk lesz hidroplánnal repkedni az Adrián?

Az Isztranauta Facebook oldalát kedvelni már most is sikk! Csatlakozz hozzánk!

Mivel az Vonattal a horvát tengerpartra régi blogbejegyzésünk olvasottság tekintetében évek óta toplistás, úgy gondoltuk, nem árthat egy kis frissítés. Lássuk, mi változott vonat fronton Horvátországban 2011 óta!

A menetrend és a vonatok neve mindenképpen, ez már lassan hagyománynak számít. 2014-ben az Agram és a Rippl-Rónai Józsefről elnevezett vonatok gyürkőznek neki a Budapest-Zágráb távolság leküzdésének. Érdekességként említsük meg, hogy az Agram szó Zágrábot jelenti németül, az am Graben (az ároknál) szóból eredeztethető.

Az Agram reggel 6.05-kor indul a Déli pályaudvarról és 12.50-re érkezik meg a horvát fővárosba. A Rippl-Rónai 14.45-kor indul a Keletiből, hogy este 9-re Zágrábba érjen. Ha nincs késés, innen húsz perc múlva akár már Ljubljana (Szlovénia fővárosa) felé roboghatunk tovább.

A szezonra a MÁV csatasorba állított még egy vonatot, ez az Adria. Június közepétől augusztus végéig közlekedik, 18.15-kor indul a Keletiből. Éjfélre ér Zágrábba, és ha óvatlanul elbóbiskolunk rajta, még az is előfordulhat, hogy reggel (8.24) Splitben ébredünk. Egy magára valamit is adó horvát busztársaság a Zágráb-Split távolságot 5-6 óra alatt teszi meg, ez a 8 órás vonatozás tehát tényleg csak jó alvóknak ajánlott.

Horvátország vonattal.jpg

Ha nem vigyázunk, reggel Splitben ébredhetünk

A Zágrábból való vonatos továbbutazás 2011 óta nem sokat változott. Akár Rijeka, akár Dalmácia felé vesszük az irányt, a vonatozás élményén (?) túl ne számítsunk túl sok jóra. A vonat Horvátországban nem említhető egy lapon a busztársaságok szolgáltatásaival.

2011-ben a horvát online vasúti menetrend prezentálása még gyerekcipőben járt. A hiányos angol nyelvű oldalak sajnos azóta mit sem változtak, némi horvát nyelvtudás nélkül most sem rúgunk majd labdába, ha a menetrendek közt kell bogarászni. A hznet.hr oldal helyett most a www.hzpp.hr oldalt kell keresnünk, csupán ennyi a változás.

Horvátország csupa kaland! Csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!

Volt már szó ezen a blogon burekről és baškotiniről, most ismerkedjünk meg a horvátok egy másik nagy kedvencével, a blitvával. Különösen a tengerparti éttermek menüjén találkozhatunk ezzel a körettel, nem ritkán főtt tört krumplival keverve.

blitva.jpg

A Coolinarika rakottasan gondolta tovább a blitvát

A blitva, magyarul mángold már az 5-6. században kedvelt ételnek számított a Földközi-tenger vidékén. Egy kínai kelhez hasonló leveles növényről van szó, ami ízében leginkább a spenóthoz hasonlít. Az elkészítése roppant egyszerű, rövid főzés után a lecsöpögtetett leveleket olívaolajjal locsolják meg és általában halételekhez kínálják.

A fiatal horvát séfek azonban nem elégednek meg ennyivel: a mángold virágkorát éli, és pitékben, olasz tészták tetején, vagy halakba töltve köszön vissza a tányérunkon. A blitva újra felfedezésében az is szerepet játszik, hogy ez az egyszerű növény nagyon egészséges: A és C-vitamint tartalmaz, valamint tele van pektinekkel és értékes szerves savakkal (pl. oxál- és almasav). Kell ennél több egy jó kis körethez?

Egy nyaralás Horvátországban szintén nagyon egészséges tud lenni!

Látogass el Facebook oldalunkra!

…merthogy a mai napon megnyitotta kapuit az Istralandia nevű aquapark. Az Isztrián, Novigradból Nova Vas felé vezető út mentén található a csúszdákkal sűrűn tűzdelt terület, ahol 4500 négyzetméteren lehet majd elmerülni a habokban. A 10-től 18.30-ig nyitva tartó aquaparkba akár busszal is eljuthatunk az isztriai városokból (pl. Pulából, Rovinjból vagy akár Rabacból). A buszokat a park szervezi, a belépőjegyet ezen felül kell majd kifizetni.

És íme néhány kedvcsináló kép az aquapark Facebook oldaláról:

istralandia.jpg

Itt még türelmesen várakoznak a színes csúszdák a megnyitóra...

istralandia csúszda.jpg

... hogy aztán izmos férfitestek lepjék el őket.

istralandia animáció.jpg

Ebben az Aquaparkban senki sem fog unatkozni.

 

Még több Horvátországra vágysz? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!

 

Trieszt csak egy ugrásra van Zágrábtól. Egész pontosan egy 4 óra 15 perces ugrásra, de ha épp Rijekában vagyunk, csupán két órára. Az Autotrans buszaival juthatunk el ebbe az észak-olasz városba, ami legalább olyannyira olasz, mint osztrák és egy egynapos kirándulást mindenképpen megér.

Trieszt korzó.jpg

Trieszt - itt már alkonyatkor

Az 5.15-kor induló busz 9.30-ra ér Triesztbe, így a délelőtt derekán már Piazza dell’Unita d'Italia tér szomszédságában szürcsölgethetjük Illy kávénkat. Egy séta a Molo Audace és a San Giusto katedrális környékén, látogatás a Miramare kastélyban, és máris elment a nap, pedig van még látnivaló bőven. A busz 16.30-kor indul visszafelé.

Palazzo del Governo Trieszt.jpg

A Palazzo del Governo épülete Triesztben

Miramare kastély.jpgA Miramare kastély gyönyörű épülete Trieszttől 8 km-re található

 

A rövid trieszti kitérő után irány vissza Horvátországba! Látogass el Facebook oldalunkra!

Erre a még sosem hallott szóra bukkantam a minap egy magazinban néhány megkapó kép társaságában. Nem kellett sok kutakodás az interneten, rövid idő alatt kiderült, hogy a glamping a glamorous és camping szavak kombinációjából született kifejezés.

Velebit glamping Horvátország.jpg

A Velebit, egy horvátországi glampingezés ideális helyszíne

Egy glamping szálláshelyeket értékesítő honlap kínálatát böngészve úgy tűnik, hogy az újkeletű szó valójában eléggé tág fogalom; az afrikai luxus lodge-októl kezdve az erdei faházig sok mindent felölel. Ami viszonylag konkrét kritériumnak látszik, az az, hogy a szálláshelyek ötvözik a természet közeliséget a különlegessel. A Glamping Hub honlapján a jurtától a fára épült házakig sokféle szálláshelyből csemegézhetünk.

glamping Horvátországban.jpg

Hangulatos indiánsátor-belső

A klasszikus kempingezéssel ellentétben glampingezve nem kell sátor felveréssel vagy matracpumpálással bíbelődnünk; a kínált szálláshelyek többségén kiváló minőségű ágyakon hajthatjuk álomra a fejünket.

Horvátországban egyelőre három szálláshely viseli magán a glamping jegyeit, mindegyik a Velebit-hegységben található. A természet közelsége adott, ahogy a gyönyörű hegyes környezet is, különlegességben nálam az indián tipi sátrak viszik el a pálmát a faházak elől, bár ezt a szobabelsőt elnézve szívesen itt töltenék egy téli éjszakát.

glamping Horvátország.jpg

 

Horvátországról további érdekességeket Facebook oldalunkon találsz. Csatlakozz hozzánk!

Március 22-én van a víz világnapja. Ebből az alkalomból számos országban, köztük Horvátországban is programok sora emlékeztet majd a víz életünkben betöltött szerepére, stílusosan szólva, a csapból is ez folyik majd.

És valóban. Azokban az országokban, ahol egy könnyű mozdulat elég ahhoz, hogy egészséges ivóvízhez jussunk, sokszor fel sem merül, mekkora kincs birtokában vagyunk. Pedig azon túl, hogy a víz létkérdés és szomjat olt, egy csomó mindent tud még.

Például természetes élőhelyet biztosít számos állat- és növényfajnak. Horvátország ez utóbbira kiváló példa. Az édesvízű Plitvicei Tavak és a Krka Nemzeti Park mellett ott vannak a Kornati szigetek, ahol a nemzeti park fontos része a tenger mélyén megbújó élővilág.

Krka Nemzeti park természetes élőhely.jpg

A Krka Nemzeti Park gazdag élővilága

A víz, pontosabban annak hiánya felelős gazdálkodásra is nevel. A Gazdálkodj okosan! társasjáték ötödik mezője még szankciók nélkül hívta fel a figyelmet a helyes vízgazdálkodásra, a horvát tengerpart mentén ciszternák építésével készültek a száraz időszakra. A ciszternák és kutak a városok szívébe épültek, nem ritkán a főtér kellős közepére, mindenki által könnyen elérhető helyre.

Hvar kőkút a főtéren.jpg

Ez a kőkút Hvar főterén terpeszkedik

A víz ezen túl energiát is ad. A vízerőművektől időben egy kicsit visszalépve gondoljunk csak a vízimalmokra, ahol a gabonát őrölték a vízenergia segítségével.

A víznek a szakralitásban is fontos szerep jutott. A keresztelő kutak vizében alámerítkezve a megkeresztelkedett az egyházi közösség tagjává vált. Horvátországban, a gazdagon díszített keresztelőkutakon nem ritkán horvát királyok alakja látható.

És hogy mit tud még a víz? Látványa, csobogása megnyugtat és elkápráztat. A vízparti naplemente nem véletlenül vált a romantika szinonímájává.

Ez eddig hat gondolat arról, hogy mit tud a víz, és még mindig nincs vége. A víz egyik legjobb tulajdonsága, hogy kiváló játszótárs. Kavicsot dobálni bele vagy a hullámaival játszani éppolyan jó, mint a tengeri orgonán ülni Zadarban és azt hallgatni, éppen milyen dallamot játszik.

További ötleteket arra, hogy mit tud még a víz, Facebook oldalunkon várunk!