Hosszú időbe telt, de végül sikerült beszereznem a jugoszláv filmgyártás eme gyöngyszemét. A monumentális alkotás a második világháború alatt játszódik, a partizánok elkeseredett küzdelmét meséli el a németek ellen. A Neretva folyó kanyonjába szorított partizánok egy Titó által kieszelt csellel, a folyón átvezető egyetlen megmaradt híd felrobbantásával érik el, hogy a németek átcsoportosítsák csapataikat és így a híd romjain átkelve a partizánok sikeresen kitörnek szorult helyzetükből.
A filmet már csak a szereposztás miatt is érdemes megnézni. Franco Nero és Orson Welles mellett neves szerb, olasz, német színészek bukkannak fel a filmben, köztük a szerb Ljubiša Samardžić, aki Surdaként vált ismertté kis hazánkban. A forgatás költségvetésével nem volt probléma, Titó bőkezű volt az őt (is) dicsőítő filmmel. A nagyszabású tömegjelenetekhez a jugoszláv hadsereg 10 ezer katonája szolgáltatta az „anyagot”.
