Dubrovnik, az esküvők városa

2014.02.21. 17:07

Szólj hozzá!

Dubrovnik kétségkívül Horvátország egyik legromantikusabb városa, így népszerű esküvő helyszín is. Az óváros gyönyörű épületei a kék tengerrel karöltve tényleg tudnak annyira emlékezetes hátteret biztosítani egy-egy kézfogónak, amit még a vendéglista legalján szereplő meghívottak is boldogan emlegetnek fel évek múltán is.

esküvő Dubrovnikban.jpg

A szépségnek azonban, mint mindenhol, Dubrovnikban is ára van. Az esküvőszervező irodák nem véletlenül nem furcsán hangzó horvát, sokkal inkább egy külföldinek – leginkább angolszásznak - is ismerősen csengő névvel hirdetik szolgáltatásukat. Az exkluzív és luxus jelzőkben bővelkedő cégnevek és hirdetések javára legyen írva, hogy a szolgáltatások közé a még egyedibb végeredmény jegyében hagyományos horvát elemeket – úgymint klapa (dalmát kórusének) vagy dalmát bárkán való érkezés/utazás - is megpróbálnak a programba csempészni.

És ha már az angolszász – leginkább angol és ír - esküvőre készülőkről van szó, ne felejtsük, a mediterrán esküvő mellett nemcsak az alacsonyabb árfekvés szól, hanem az is, hogy Dél-Dalmáciában az időjárás nagy eséllyel nem tesz keresztbe a szabadtéri esküvőn.

Dubrovnik esküvő 5.jpeg

Csalogató kép egy esküvőszervező honlapjáról

Az esküvőszervező cégek természetesen a hivatalos papírokkal való bíbelődés és tolmácsolás terhét is leveszi az ifjú pár válláról, akiknek így nem marad más dolga, mint eldönteni, hogy a tengerparton mezítláb, egy szigeten, esetleg egy középkori palota falai közt szeretnék-e kimondani azt a bizonyos boldogító igent.

Az esküvő előtt a házasulandók rövid városlátogatáson vesznek részt, itt választhatják ki az esküvő helyszínét. A polgári esküvő legnépszerűbb helyszínei közé tartozik a Sponza Palota és a Rektor Palota átriuma, ami pedig a templomi esküvőt illeti, a paletta Dubrovnik híres templomaitól (pl. Szent Balázs-templom, Mária Mennybemenetele katedrális) az apró hegyi kápolnákig terjed (a Mamma Mia film zárójelenete óta utóbbiak iránt valószínűleg megugrott az érdeklődés). Az első hitvesi csókot pedig mi más is követhetné, mint stílusosan egy tengerre néző teraszra szabott lakodalom vagy fogadás egy ringatózó hajó fedélzetén.

Aztán jöhetnek újra a szürke hétköznapok...

 

Még több Horvátországra vágysz? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!

A Pelješac-híd Horvátország egyik legnagyobb szabású jövőbeli építési beruházása. Azóta, hogy a szárazföldet a Pelješac-félsziget északi részével összekötő híd ötlete először megfogant 1997-ben, sok víz lefolyt a Neretván. Mindenekelőtt természetesen a híd megépítésének becsült költségei többszöröződtek meg. Hogy miért is szeretnék ezt a hidat a horvátok?

peljesacki most.jpg

Egy látványterv a hídról. (forrás: peljeski-most.hr)

Aki járt már Dél-Dalmáciában, az tudja, hogy Neumnál be kell lépnie Bosznia-Hercegovinába, majd pár kilométer után, Horvátországba visszalépve folytathatja az útját. A sajátos helyzet egy 1998-ban aláírt egyezménynek köszönhető, amiben a horvátok a tengerhez való hozzáférés lehetőségét adták a bosnyákoknak. A Pelješac-híd megépítésével Bosznia kikerülésével lehetne dél felé továbbhaladni.

Az építkezésnek persze ellenzői is bőven akadtak. A környezetvédők a tenger élővilágát látják veszélyeztetettnek, a bosnyákok attól tartottak, hogy a híd miatt még nehezebb lesz a nagyobb hajóknak benavigálni Neum kikötőjébe. A bosnyák nyomásnak engedve a horvátok új tervekkel álltak elő.

Ahogy a kormányok jöttek-mentek, úgy változott a híd építésének menetrendje, ráadásul alternatív megoldások is felmerültek. 2009-ben az akkori miniszterelnök, a válság következtében kialakult nehéz gazdasági helyzetre hivatkozva eltolta a beruházást. Az EU csatlakozást követően aztán a részben uniós forrásokból fedezett újabb tanulmányok a híd mellett érveltek, így elképzelhető, hogy az építkezés 2015-ben végül mégiscsak elkezdődik.

 

Még több Horvátországra vágysz? Csatlakozz Facebook-oldalunkhoz!

2014-ben január 31-én lesz a Múzeumok Éjszakája Horvátországban. Tizennégy horvát város múzeuma nyitja meg kapuit ingyenesen a nagyközönség előtt, az éjszakába nyúló nyitvatartást tárlatvezetések és programok töltik ki. Lássuk néhányat kedvcsináló gyanánt!

Zadarban, az Antik Üvegek Múzeumában a Halottak városa – Az ősi Zadar necropolisa kiállítás lesz napirenden, a múzeum halljában üvegfúvást lehet majd nézni. A múzeum boltjában 20% kedvezménnyel vásárolhatunk.

Antik Üvegek Múzeuma Zadarban.jpgEbben a gyönyörű épületben kapott helyet az Antik Üvegek Múzeuma

Split ókori elődje, Salona is életre kel. Forró teával és fánkkal (kroštule) a kézben lehet majd végighallgatni a vezetést az antik romok közt. A néhai necropolis, római fürdő és színház maradványai között vidám muzsika is felcsendül, itt-ott római légionáriusok lézengnek majd.

Pulában, az Isztriai Történeti Múzeumban az utazás lesz terítéken. Itt egy, a nyaralásra magunkkal cipelt tárgyakból – kalapok és bajuszkötők, tagsági kártyák - összeállított kiállítást tekinthetünk meg. A tárgyakból jól nyomon lehet követni, hogy pl. az 1930-as években mi volt az, ami nélkül ember nem indult útnak.

És ha már a harmincas éveknél tartunk, Zágrábban, a Tošo Dabac Galéria állandó fotókiállítását élvezhetjük – vagyis magát Zágrábot, a harmincas években.

Rijeka Csillagászati Központjába (Astronomski Centar) látogatni mindig egy élmény, az intézmény ráadásul ötödik születésnapját is ünnepli előadásokkal, interaktív és zenés programokkal.

Még több Horvátországra vágysz? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!

Strandínséges idők járnak. Ha még esne a hó, nem mondom, könnyebb lenne kibekkelni ezt a pár hónapot a nyárig, snowboardozással, szánkózással gyorsabban szalad az idő, de ez a se tél, se nyár hangulat eléggé lelombozó. Most kéne igazán hálásnak lennünk azoknak a kellemetlenkedőknek, aki melegebb éghajlatra küldenek bennünket, nem is sejtve, hogy vesénkbe látnak, hisz épp erre vágyunk!

horvát tengerpart blog.jpg

Idézzük csak fel, mik is a melegebb éghajlat összetevői! Először is, ahogy a nevében is szerepel, meleg mindenképpen kell hozzá. Úgy 22 foktól felfelé az elviselhetőig. Hűsítő tengerparttal kombinálva csak az igazi. Ha ezt megfejeljük egy fagyival, napolajat önként bőrünkbe masszírozó kézzel, homokozó szettel (gondolván a legkisebbekre is), máris alakul a dolog. Egyéb kellékek, mint menő napszemüveg, balzsamos este, halvacsora csak tovább lendíthetnek a dolgon.

Horvátország Krka Nemzeti Park.jpgEgyesek nem átallanak nemzeti park vizében hűsölni...

Az igazi ínyencek azonban nem érik be ennyivel. Zsúfolt strandok helyett eldugott öblök vizében mártóznak, vagy delfinekkel versenyt úszva élvezik a melegebb éghajlat kínálta előnyöket. A helyzet esetükben néha odáig fajul, hogy giccses naplementét és hajóroncs-felfedező búvártúrát is illesztenek a programba. Hiába, egyeseknek semmi se szent.

naplemente Omisban Horvátország.jpgEgy szép példa a giccses naplementére Horvátországban

A melegebb éghajlat legjobb tulajdonsága azért mégiscsak az, hogy előbb-utóbb, de megérkezik. Addig is vigasztalódjunk ezekkel a nyári fotókkal!

melegebb éghajlat fotó montázs.jpgA horvát tengerpart a melegebb éghajlat egy ékes példája. Facebook oldalunkon még többet megtudhatsz róla!

Legutóbb, mikor október végén Dubrovnikban jártam, az utcák korántsem kongtak az ürességtől, sőt. Az októberi, még kellemesnek mondható tömeg azonban köszönő viszonyban sincs azzal az emberáradattal, amiből a nyári hónapokban Dubrovniknak kijut. A tömegjelenségben nem kis szerep jut a városba érkező óceánjáró hajóknak, amik lakói időről-időre elözönlik az óváros utcáit.

óceánjáró Dubrovnik kikötőjében.jpgMegérkezett az óceánjáró Dubrovnik kikötőjébe

A kérdés az, hogy jót tesz-e Dubrovniknak ez a fajta turizmus.Egy angol nyelvű blog szerzője nagyon szépen összeszedte a behemót hajók megjelenésének hatásait a dalmát város turizmusára, innen idéznék most néhány gondolatot.

A Dubrovniki Turisztikai Hivatal szerint 2012-ben 649 óceánjáró horgonyzott le Dubrovnik kikötőjében, fedélzetén valamivel több, mint egymillió utassal. Impozáns szám. Ezek az utasok azonban átlagosan csak öt órát tartózkodnak a városban, és értelemszerűen ez alatt a rövid idő alatt a város legismertebb látnivalóit, pl. a főutcát (Stradun) és a városfalakat rohamozzák meg. Egy-egy nap a tömeg a tízezer főt is elérheti; aki járt már Dubrovnikban, az jól sejti, hogy a dalmát várost nem erre méretezték.

Az óceánjáró utasai tehát végigszaladnak a városon, vesznek pár csecsebecsét, beülnek egy kávéra az egyik étterembe, majd mennek vissza a hajóra. Magasabb árú szolgáltatásra, úgymint szállás, elegáns vacsora, vagy kirándulóhajók, nem költenek. Mit kapnak ezzel szemben azok a turisták, akik kifizetik a szállás, elegáns vacsora és kirándulások árát? Még hosszabb sort a látnivalók és múzeumok előtt, futószalag-szerű kiszolgálást az éttermekben, és Nagy Onofrio-kútra telepedett turistacsoportot. Szabad taxit vagy helyi idegenvezetőt annál kevésbé.

Az angol blog szerzője junk food turizmusnak keresztelte el a jelenséget, ez a név azonban annyiban sántít, hogy a junk food állítólag függőséget okoz; az óceánjárók közönségének azonban csak 14%-ka érzi úgy, hogy még nem végzett Dubrovnikkal, és szívesen visszatérne majd. A városnak előbb-utóbb döntenie kell, hogy a nagyszámú, de keveset költő, vagy a kiegyensúlyozottan növekedő, sokat költő vendégsereg mellett teszi-e le a voksát. A Srđ-hegyre tervezett golfpálya tavaly hatalmas tiltakozást váltott ki a dubrovnikiak körében, kérdés, hogy az óceánjáró-vendégsereg ügyében mikor telik majd be a pohár.


Horvátországból sosem elég! Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!

A 16 emeletes Vidikovac torony tetejére biggyesztett kilátó, vagyis a Zagreb Eye sokak szívébe belopta magát áprilisi megnyitása óta. A Trip Advisor utazási portál most Zágráb leginkább ajánlott látnivalójaként említi a tornyot, amit a helyiek régen csak a város felhőkarcolójaként emlegettek. A torony 1957-59-ben épült, a tetején működő bár, a Spica akkoriban igencsak felkapott helynek számított.

Zagreb Eye.jpgA kilátás most is "csúcs" (fotó: facebook.com/ZagrebEye)

A bárt és a kilátót tavaly áprilisban nyitották meg újra, azóta újra rendszeressé váltak a koncertek a magasban. A Jelačić tér tőszomszédságában álló torony minden nap 10-től 23 óráig tart nyitva és 20 Kn ellenében látogatható.

Látogass el Facebook oldalunkra még több zágrábi fotóért!

Egy osztrák katonatiszt, Franz Ludwig von Welden volt az építtetője annak a parknak Zadarban, amit ma Horvátország első közparkjaként tartanak számon. Báró von Welden neve, nekünk, magyaroknak az 1848-as forradalom és szabadságharc történetéből lehet ismerős, tekintve, hogy osztrák tábornokként, illetve 1849 tavaszán az Itálián kívüli császári seregek főparancsnokaként harcolt a magyarok ellen.

A báró ugyanakkor lelkes botanikus is volt, és amikor még dandárparancsnokként Zadarban állomásozott, szabadidejét Dalmácia és Montenegró növényvilágának tanulmányozásával töltötte. Nemcsak a növények, hanem az angolparkok is érdekelték, a zadari Jelena Madijevka park mellett Grazban és Innsbruckban is építtetett parkokat.

A Jelena Madijevka parkot 1829-ben adták át, szokatlan módon a város egyik védőbástyájára építették, az Öt kút tere fölé. A parkot lépcsőzetesen alakították ki, sétányai tele voltak padokkal és asztalokkal, a szobrokkal díszített exedra (félkör alakú építmény) ma is áll. Zenepavilonként egy kínai pagoda szolgált. A park az átadást követően rendkívül népszerű volt; volt benne kávézó, koncerteket, versenyeket rendeztek itt.

Zadar Jelena park.jpg
A park fénykorában, a kínai pagodával (fotó: tzzadar.hr)

A tengerparti sétány kialakításával (1875-1906) a park látogatóinak száma megcsappant, a város központja eltolódott. A járókelők a botanikai csodák helyett a tengerre voltak kíváncsiak. A II. világháborúban a park meg is rongálódott, számos építészeti különlegességét le kellett bontani. Ma turistaként az Öt kút terére még csak-csak eljutunk, kevés embernek jut azonban eszébe bekukkantani a park kapuja mögé. Pedig a Jelena Madijevka még ma is tartogat néhány őshonos növényt, ezeket fagyival a kézben a legkellemesebb felfedezni.

Öt kút tere  Zadarban park.jpg

A Jelena Madijevka park ma is nyitott kapukkal vár mindenkit (fagyival belépni szabad!)

A jó hírnév öregbítéséhez Dubrovniknak jól bevált receptje, vagyis forgatókönyve van - csak hogy a filmes témánál maradjunk. A dalmát város olyan filmek és sorozatok történelmi hátterét adta, mint a Trónok harca vagy például a BBC Casanováról készült sorozata. Az idén Brett Rattner Hercules filmjét forgatták Dubrovnikban, az amerikai rendező a „világ legszebb helyének” nevezte a várost.

 

A Trónok harca sorozat forgatása

Az amerikaiak után most egy kanadai valóságshow szereplői repülnek Dubrovnikba. Az Occupation Double olyan forgatási helyszínek után választotta a dalmát várost háttérnek, mint Bora Bora vagy Tokió. Itt a valóságshow kiválasztott szereplőinek egyik feladata a hagyományos dalmát tánc, a linđo lépéseinek megtanulása volt, mégpedig helyi népviseletben. A francia nyelvű műsort hetente átlagosan másfél millióan nézik, ennél jobb reklámról nem is álmodhatna egy folklórprogram.

occupation double Dubrovnik.jpg

Dubrovnik itt éppen hétköznapi drámák helyszíne (Occupation Double)

 

Hiába a lakosság tiltakozása, úgy tűnik, mégis megépül a giga golfpálya a Dubrovnik felett magasodó Srdj-hegyen.

Ahogy arról egy korábbi bejegyzésben már írtam, a Srdj-hegy tetejére épülő, apartmanházakkal és szállodákkal tarkított golfpálya és sportcentrum terve már hosszú évek óta napirenden van a dalmáciai városban. Az óriásberuházás ellenzői a környezetre és magára az UNESCO Világörökség címmel rendelkező városra gyakorolt káros hatásoktól tartanak és ingatlanspekulációt sejtenek a háttérben. Az általuk kezdeményezett április végi szavazáson valamivel több, mint 11.000 lakos vett részt, és bár 84%-uk a beruházás ellen szavazott, a városvezetők az alacsony részvételre hivatkozva (a dubrovnikiak 30%-ka ment el szavazni) zöld utat adtak a golfpályának.

A kedélyek azóta sem nyugszanak a dalmáciai városban. A július 30-ki városi közgyűlésen a városvezetők engedélyezték a hegytetőre szánt terveket, így már semmi sem áll a beruházás útjában. A közgyűlés alatt a golfpálya ellenzőit tömörítő Srđ je naš csoport tagjai nem tágítottak a városháza elől, plakátjaikkal „megvett” városvezetőkre hívták fel a figyelmet.

Apartmanok a horvát tengerparton.jpg

Eltúlzott apartmanépítés egy "szép" példája Dragéban 

A komolyzene kedvelőinek igazi kulturális tobzódást ígér a jövő héten Dél-Dalmácia. Július 3-tól 6-ig nemzetközi operafesztiválnak ad otthont Dubrovnik, az előadások a Rektorpalota átriumában kelnek majd életre. A fesztivál a cavtati születésű, nemzetközi hírű operaénekes, Tino Pattierának állít emléket.

Dubrovnik koncertek rektorpalota.jpg

A Rektorpalota átriuma - itt lesznek az operaelőadások

Ezen a héten (július 1-től 9-ig) a szomszédos Cavtat Epidaurus Fesztiváljára érdemes még ellátogatni. A fesztivál ötlete a cavtati születésű zongorista, Ivana Marija Vidović fejéből pattant ki, aki koncertek révén szeretné tengerparti szülővárosa jó hírét öregbíteni. Az Epidaurus Fesztivál nyitó gálakoncertjére (flamenco est) a belépés ingyenes, a többi koncertre 50 kunáért lehet jegyet váltani a TEUTA utazási irodában.

 

Még többet szeretnél tudni Horvátországról? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!

süti beállítások módosítása