Bár tavasszal idő hiányában és a rossz időjárás miatt is csak ízelítőt kaptam a Biokovoból, már alig várom, hogy az ősszel nekivágjak legmagasabban fekvő csúcsának, az 1762 méteren fekvő Sv. Jurenak. Legutóbb csak egy Makarskából kiinduló rövid sétára futotta, amit hamarosan elmosott az eső, de még így is szerencsénk volt, hogy nem pár héttel később, a tomboló vihar idején jártunk ott.
A Biokovo Horvátország többi hegyéhez hasonlóan ugyancsak egy karszthegység, tele érdekes sziklaformákkal, víznyelőkkel, barlangokkal. Ha messziről nem is tűnik úgy, a csupasz sziklákat sokan lakják: a közel 1500-féle növényfaj mellett muflonok, vaddisznók, zergék és szalamandrák húznak el, itt-ott állítólag farkast is látni (vele nem szeretnék ősszel sem találkozni). A hegyen őshonos dalmát állatok, szamarak és hegyi lovak is éldegélnek. A Biokovo a túrázók, hegyi kerékpárosok és siklóernyősök találkozóhelye is, a hegymászó klub túráinak időpontjáról a Makarska tengerparti sétányán található faliújságról tájékozódhatunk vagy a park egyik információs irodájában (szintén Makarskában, a Marineta – Mala Obala 16. alatt).
Makarska a magasból
Néhány érdekesség a Biokovo Természeti Parkról
- 1981-ben nyilvánították természeti parkká
- területe 196 km²-t foglal magába
- az Sv Jure csúcsra 24 km hosszú aszfaltút vezet – ez Horvátország legmagasabban fekvő aszfaltútja
- ezen kívül közel 40 túraösvény hálózza be
- a parkot a hegy lábánál (Kotišina faluban) fekvő botanikus kert a Biokovo növényvilágát mutatja be kicsiben
