Nagy kár, hogy nem vagyok épp ott, ma este 9-kor felvonják a Roland-oszlopra Dubrovnik lobogóját: kezdődik a 63. Dubrovniki Nyári Fesztivál! Közel 2000 művész érkezik a világ minden pontjáról, hogy színházi és zenei produkciókkal tegyék még színesebbé a dubrovniki nyarat. Rajtuk kívül a több évszázados épületeké, a Rektor Palotáé, a Revelin-erődé, a Dominikánus kolostoré stb. a főszerep, hiszen ezek falai között lesznek majd az előadások és koncertek.

Jegyeket on-line (www.ulaznica.hr), valamint a Stradunon (Dubrovnik főutcája) és az Od Sigurata 1. alatt lehet vásárolni.

Horvátországban is tombol a nyár, de hát egy tisztességes nyártól mi mást is várhatnánk, mint hogy tomboljon. A napi átlaghőmérséklet 30-35 fok körül alakul majd az elkövetkező napokban is, Szlavóniában és Dalmácia tengertől távolabb eső vidékén még ennél is melegebbre kell számítani.

Íme néhány gondolatébresztő fotó, mit is kéne csinálnunk ebben a nagy melegben…

A jet ski egy életképes ötlet a forróságban...

Esetleg néhány gombóc fagyi a régi házak árnyékában?

Naplemente Starigradban, romantika felsőfokon!

Hvar legrégebbi települése, Stari Grad Hvar várostól jó 30 perces autóútra fekszik. Közelében épült fel a szigetet Splittel összekötő kompkikötő – újabb ok, hogy Stari Gradot ki ne hagyjuk, ha már ilyen délre merészkedtünk.

Akárcsak Hvart, ezt a városkát is a görögök alapították, még pedig úgy 380 évvel Krisztus születése előtt. Ennek fényében nem meglepő, hogy ma is a „régi város” nevet viseli. Stari Grad egy jó óra alatt kényelmesen körbesétálható, látnivalói Petar Hektorović egykori villája, templomai és a hangulatos belső kikötő.

További fotókat Stari Gradról Facebook oldalunkon találsz!

Öt erődből, 16 bástyából és 1940 méter falból áll Dubrovnik óvárosának fennmaradt védőfala, a dalmát város legnépszerűbb látnivalója. Persze nem maga a fal az igazán érdekes, hanem a tetejéről nyíló látvány Dubrovnik háztetőire és a tengerre.

A 25 méteres magasságba három helyen, a Nagy Onofrio-kút mellett, a dominikánus kolostortól pár lépésnyire, és a Tengerészeti Múzeum közelében kapaszkodhatunk fel. (Nyitva júniusban és júliusban 8 és 19.30 óra között, augusztusban és szeptemberben 8-tól 18.30-ig. A belépő felnőtteknek 70 Kn, gyerekeknek 30 kn, a Lovrjenac-erődbe is érvényes.)

A Lovrjenac-erőd

És ha a turistahadtól már tényleg falra mászunk, akkor irány a közeli Ston: az itt helyreállított 14. századi fal méltó, de még kevéssé ismert párja a dubrovnikinak.

További képeket Dubrovnikról Facebook oldalunkon találsz. Csatlakozz hozzánk!

Még ha könnyű ebéd gyanánt frissen fogott tengeri halat ettünk is mángolddal, a fagyisok által épített csapdákat nehéz lesz elkerülni. Bűnözni rendkívül könnyű Horvátországban (fogyókúrázó hölgyek előnyben!), és jobb, ha tudjuk, hogy a veszély nyáron állandóan a nyomunkban jár. Itt egyes fagyis vitrinek olyan látványt nyújtanak, hogy biztosra vehetjük, összehangolt támadás folyik érzékszerveink ellen.

Dolce Vita Zadarban

A fagyi horvát neve sladoled, szó szerinti fordítása cukros jég. Ára 7-10 Kn gombóconként.

A legnépszerűbb fagyik horvát neve:

vanilija vanília

čokolada csokoládé

jagoda eper

punč puncs

limun citrom

kokos kókusz

ljesnjak mogyoró

malina málna

Zágráb Felsővárosa, azon belül is a régi Gradec tele van szebbnél-szebb történelmi épülettel. A régi városházától a Horvát Történeti Múzeumig barokk és klasszicista stílusban épült házak és paloták szegélyezik az utcákat, melyek sarkán régi utcaneveket fedezhet fel a figyelmes sétáló.

Az utcanevekre az épületek renoválása közben véletlenül találtak rá, érdekességük, hogy kétnyelvűek: a horvát nevek zágrábi dialektusban, latin betűkkel, míg német megfelelőjük gótikus betűkkel íródott.

Bár a nyári hőségben kevésbé kívánjuk az ételt, de enni azért mégiscsak kell. Ilyenkor jönnek jól az utcai szendvicsbárok vagy apró pizzázók, ahol gyorsan letudva az éhséget, máris indulhatunk (vissza) a strandra.

Horvátországban két különösen kedvenc gyorséttermem van: az egyik egy lánc, a Pizza Cut, ami nevéhez híven (és a híres Pizza Hutra hajazva) pizza szeleteket árul. Pizza Cutot szinte minden nagyobb horvát városban találunk, általában az óvárosban. A kínálat legalább tizenötféle pizzát vonultat fel, szeletenként 8-10 kunáért. Egy egész pizza ára 40 Kn körül van.

Az abszolút favorit azonban a Nana büfé Zadarban, a buszállomáson. Az itt készített Pile burger (vagyis csirkeburger) az elmúlt évek során annyira a szívemhez nőtt, hogy hármasával vásárolom, ahányszor csak Zadarban járok: egyet helyben fogyasztásra, kettőt elvitelre. Kezdődik ott, hogy a buci korrekt, kelet európai jelleg, vagyis nem mekis mikroszkopikus méretről beszélünk. Ebbe jön az előttünk sütött csirkemell (valódi hús), amire még a sütőlapon rákerül a sajt. Ezt lehet felturbózni kukoricával, majonézzel, csalamádéval, ki mivel szereti. Tehát ha Zadar, akkor Nana büfé, Pile burger (18 kunáért). Strandra, városnézésre, buszos utazáshoz tökéletes!

Jó pár év után a horvátok úgy döntöttek, hogy megnyomják a ceruzát: néhány napja közel 15%-kal drágábban autózhatunk Horvátországban az autópályákon. Az áremelkedés csak azokat érinti, akik készpénzben vagy kártyával fizetnek a kapuknál (vagyis a turisták túlnyomó többségét), az elektronikus kártya (ENC) birtokosai a régi árakat élvezhetik.

Az új horvátországi autópályadíjak itt találhatók.

Június 23-tól két hétig a gyerekeké lesz Šibenik. Az idén 52. alkalommal rendezik meg a dalmáciai városban a nemzetközi gyerekfesztivált, ahol az gyermekeknek szóló előadások, workshopok, bábszínház, koncertek követik egymást, kiegészülve utcai mutatványosokkal, filmbemutatókkal, szimpóziumokkal. A fesztivál az UNICEF és az UNESCO támogatását is élvezi, fővédnöke hagyományosan a horvát köztársasági elnök.

A részletes programot a gyermekfesztivál honlapján találjuk.

Gyermekrajzok a sibeniki könyvtár falán

Levágott fejek, kidülledt szemek, izgalmas (?) illatok: a halpiacon járunk, most éppen Splitben. Mint minden normális piacon, az igazi pörgés itt is reggel van; minél korábban érkezünk, annál nagyobb a választék. Halak, rákok, kagylók, tintahalak és egyéb tengeri herkentyűk, kilóra, zsákszámra, rekeszekbe öntve, közös bennük, hogy mindegyiket frissen fogták.

A halpiac (horvátul ribarnica) 1843-ban költözött be a Diocletianus palota falai közé, a Marmontova utca menő üzletei mellé. Vagyis inkább a menő üzletek költöztek a menő halpiac közelébe – a reggeli tömegből ítélve legalábbis úgy tűnik, a helyiek 150 év elteltével is jól tudják, mitől döglik a légy (vagy a hal).

Még több Horvátországra vágysz? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!