Horvátország hét világörökségi helyszínnel büszkélkedhet, ezek közül hat kulturális, egy pedig természeti (Plitvicei Tavak Nemzeti Park) örökség. A Világörökség címet az UNESCO ítéli oda különböző kritériumok alapján. De lássuk, Horvátország mely nevezetességei kapták ezt a címet!

Diocletianus Palota, Split

Split óvárosa a Szent Dujmó-katedrális tornyával

A római Diocletianus császár olyan jó érzékkel és ízléssel választotta meg nyugdíjas éveinek helyszínét, hogy az még az UNESCO bírálóbizottságát is meggyőzte: a hófehér brači márványból emelt palota a tengerpartra épült, fényét Egyiptomból hozatott gránit szfinxekkel emelték. Az idők során a palota beépült házakkal – ez ma Split óvárosa, ahol szűk sikátorok és kiszélesedő terek menték sorakoznak a római, középkori és reneszánsz időkből fennmaradt szebbnél-szebb épületek.

Dubrovnik óvárosa

Dubrovnik óvárosa a Diocletianus Palota komplexitásával vetekszik: 15. századi fallal körülvett területén egymás hegyén-hátán állnak itt a történelmi épületek, a Sponza Palotától kezdve a katedrálisig. A gazdag városállamnak bőven volt mit aprítania a tejbe, az egykori gazdagság ma is meglátszik a díszes épületeken, a szökőkutakon és nem utolsó sorban a várfal megerősítését szolgáló masszív erődökön. A rendre évszázadok óta Szent Balázs püspök vigyáz.

Dubrovnik óvárosa egy madár szemszögéből

Plitvicei Tavak Nemzeti Park

Tizenhat, egymással vízesésekkel összekötött, teraszosan elhelyezkedő tó alkotja Horvátország legrégebbi és leglátogatottabb nemzeti parkját. A tavak körüli erdőkben és barlangokban barnamedve, farkas és számos madárfaj él. A tavak népszerűsége az illírek kora óta töretlen.

Szent Eufráziusz-bazilika és Poreč történelmi központja

A Szent Eufráziusz-bazilika homlokzata

A sok dalmáciai világörökségi helyszín közt Poreč menti meg az Isztria becsületét. Az Eufráziusz-bazilika az 5-6. századi egyházi építészet remeke, jelentős bizánci beütéssel. Egy kora keresztény épületegyüttesről van itt szó, aminek valamennyi része, a templom, az átrium, a keresztelőkápolna és a püspöki palota mind nagyon jó állapot maradt fenn. A műemlék ráadásul szervesen illeszkedik Poreč óvárosába.

Trogir óvárosa

Trogir köveit egykor antik görögök koptatták

Középkori városka Trogir óvárosa, aminek utcaszerkezetre az ókori görög időket idézi (a várost görögök alapították). Ráadásul az egész egy apró szigetre épült, ami még különlegesebbé teszi. A reneszánsz paloták, a szűk sikátorok, a Szent Lőrinc-katedrális és a Karmelengo erőd 1997 óta élvezik a Világörökség védelmét.

Szent Jakab-székesegyház, Šibenik

A Szent Jakab-székesegyház 104 évig épült, Francesco di Giacomo, Juraj Dalmatinac és Niccolò di Giovanni Fiorentino mestermunkájában az UNESCO ítészei 500 év elteltével sem találtak kivetnivalót. A Szent Jakab-székesegyház különlegességét az adja, hogy köveit ragasztóanyag nélkül illesztették össze, és ez a kupolára is igaz. A gótikus-reneszánsz épület külső falán 71 különböző, állítólag a néhai šibeniki polgárokról mintázott emberfej-sor fut körbe.

Stari Grad-síkság

Ez a félig kulturális, félig természeti örökség Hvar szigetén az első idelátogató görögök (i.e. 4. sz.) óta nem sokat változott. Az egymástól kőrakásokkal elválasztott téglalap alakú parcellák, az esővíz összegyűjtésére szolgáló csatornarendszer, a kőkunyhók, az olíva- és szőlőültetvények 2400 éve is ilyen formában léteztek, a fenntartható gazdálkodás eme formája ezért nehezen vonható kétségbe.

Petar Hektorović kastélya "modern" épületnek számít Stari Gradban

Még több Horvátországra vágysz? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!

2013. július 1-jén Horvátország belép az Európai Unióba. A horvátországi utazáshoz ezt követően is szükségünk lesz személyi igazolványra vagy útlevélre, csak ezek birtokában léphetünk be az országba. Ugyanez vonatkozik a 14 éven aluli gyerekekre is.

A vámellenőrzés azonban megszűnik a határon. Bosznia-Hercegovinán szintén érvényes személyivel vagy útlevéllel haladhatunk át. A beutazást követően a továbbiakban is be kell jelentkezni 24 órán belül a rendőrségen, illetve a helyi idegenforgalmi hivatalnál. Ha bejegyzett szálláshelyen szállunk meg, akkor ez a szállásadó kötelezettsége. Ha 90 napnál tovább tartózkodunk az országban, a helyileg illetékes rendőrkapitányságon kell regisztráltatni magunkat.

A bejelentés a szállásadó kötelessége

A vámmentesen bevihető érték 300 euró lesz szárazföldi belépésnél, légi és vízi közlekedés esetén 430 €.

Ingyenes sürgősségi betegellátást az Európai Egészségbiztosítási Kártya vagy Kártyahelyettesítő Nyomtatvány felmutatásával kapunk, mindkettőt a lakóhely szerint illetékes Megyei Egészségbiztosítási Pénztárnál szerezhetjük be.

Még több Horvátországra vágysz? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!

Tény, hogy hosszú évek óta Zágráb mellett Dubrovnik Horvátország legdrágább városa, a rengeteg külföldi turistát látva azonban árak tekintetében igencsak elvetették a súlykot a dalmát városban. A szálláshelyek árai még csak hagyján, az óvárostól távolabb, a Lapad félszigeten jó előre még lehet elfogadható árú apartmant találni (egy kétágyas apartman ára 50 euróról indul), a „kötelező” látnivalók ára azonban évről-évre nő.

Ilyen obligát látnivaló például a néhány éve újraindult dubrovniki libegő, amit tényleg kár lenne kihagyni. Csakhogy ennek ára (oda-vissza jegy) a tavalyi 80-ról 94 kunára szaladt fel az idén. Ennek fényében gondolom, még többen fognak csak egy irányba jegyet váltani (50 Kn) és koptatni a lefele vezető gyalogutat augusztusi hőség ide vagy oda. Hasonlóan drága a városfalon tett séta is, a korábbi 70 kuna helyett az idén 90 kunát kell itt fizetni.

Ők is csak egy útra váltottak jegyet a dubrovniki libegőn...

A legmeghökkentőbb egyes múzeumi belépők ára: a Rektorpalotába vagy a Tengerészeti Múzeumba a korábbi 40-ről 70 kunára szemtelenedtek el az árak. Más híres – és tegyük hozzá, színvonalasabb - horvát múzeumhoz képest, mint például a zágrábi Mimara (40 Kn), a spliti Meštrović Galéria (30 Kn) vagy akár a pulai amfiteátrum (40 Kn) a 70 kuna nagyon sok. Még akkor is, ha ugyanazzal a belépőjeggyel több múzeum is látogatható. Egyedül a kolostorok múzeumai (Patika Múzeum, Dominikánus kolostor) tartják a 20-30 kunás kulturáltnak mondható árszínvonalat. És ha Dubrovnik, akkor a parkolásról is essék pár szó. Az első zónában nyáron 30 kunát kell lepengetni egy óráért, az óvároshoz közeli parkolóházban (Ilijana Glavica) 20 kunát. Ha inkább a távolabbi apartman vagy szálloda mellett hagyjuk az autót, 12 kunát fizethetünk egy buszjegy áráért.

Az óvárostól távolabb valamivel olcsóbbak az apartman árak

A többi horvát nagyvároshoz hasonlóan Dubrovnik is kínál kedvezményes látogató kártyát a turistáknak. Dubrovnik Cardból háromféle létezik (7, 3 és 1 napos), ezek 8 látnivalóhoz kínálnak ingyenes bejutást (a városfalon végigvezető túra a kártyával ingyenes, a libegőre viszont nincs kedvezmény). Csak összehasonlításképpen: a 72 órás Zagreb Card, amivel több tucat múzeumban kapunk kedvezményt, ingyenes a tömegközlekedés, és éttermek, szállodák is elfogadják, 90 kunába kerül, a 72 órás Dubrovnik kártya ennek a duplája (180 Kn). Splitben a 72 órás kártya ára csak 5 € (38 Kn), és ha legalább három napot maradunk a városban, a kártya ingyenes.

Aki tehát Dubrovnikba látogat, készüljön fel, hogy mélyen a zsebébe kell nyúlnia, ha kultúrára éhezik. Az Adria gyöngyszeme (The pearl of the Adriatic) drága mulatság.

Még több Horvátországra vágysz? Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!

A pulai amfiteátrum 2013-ban is szuperkoncertekkel készül elvarázsolni a közönséget. A koncertek sorozatát ráadásul helyiek kezdik, július 3-án két fiatal csellista, Luka Šulić és Stjepan Hauser verik fel csellóikkal az aréna csendjét. A szlovéniai születésű Šulić és a Pulában világra jött Hauser a Zágrábi Zeneakadémián találkoztak, és 2011-ben, egy Youtube-ra feltöltött videónak köszönhetően váltak pár hét leforgása alatt világhírűvé. Csellóikkal ismert rockdalokat dolgoznak fel, hangszereiken új értelmet nyer a Smells like teen spirit a Nirvanától vagy Michael Jackson Smooth Criminalja.

Egy rövid koncertfelvétel arról, milyen az, amikor beindulnak a fiúk…

Horvátországból sosem elég... Csatlakozz Facebook oldalunkhoz!

Akik nem autóval szándékoznak nekivágni idén nyáron a horvátországi nyaralásnak, sokat spórolhatnak az időben lefoglalt buszjegyeken. Rövid összefoglaló következik a Horvátországba induló buszos ajánlatokról.

A Volánbusz 2013-ban június 15-én indítja útnak első járatát az Isztria felé. Rijeka, Opatija, Poreč, Rovinj és Pula szerepel az úticélok között, a reggeli busszal (Budapestről 6 órakor indul) az út porát még aznap lemoshatjuk a tengerparton. Legkésőbb Porečbe fut be ez a busz 17.30-kor, az apartman megtalálása után még itt is bele fog férni egy fagyi az aznapi programba. A buszok szombatonként indulnak útnak és a visszaút is szombaton kezdődik, legkorábban ugyancsak Porečből, 19.30-kor. Egy napot itt tehát még nyerünk és az esti indulással nagyobb az esély a szombati dugó kikerülésére.

Ide érkezik meg a buszunk Rovinjban

A Dalmáciába tartó buszok menetrendje pont fordított, ide péntekenként, este 7-kor indul a busz, az éjszakát a buszon kell tölteni, másnap pedig már el is foglalhatjuk a szállást. Zadar az első tengerparti megálló, ide hajnalban ér a busz (4.45-re), épp felkel majd a nap, a legdélebbi megálló pedig Makarska (9 órakor). Dubrovnikba más járat indul (pénteken, 15.15-kor), ami végigteker az autópályán és csak Dubrovnikban áll meg. A jegyek ára változó, érdemes előre foglalni! 13.000 Ft körüli oda-vissza árat még ki lehet fogni Pulába, vagy egy 17.000-et Dubrovnikba (oda-vissza), ami nem rossz, különösen az autópályadíjak ismeretében (csak a Zágráb-Dubrovnik autópályadíj oda-vissza megközelíti a 15.000 Ft-ot). A járatok Budapestről indulnak, de megállnak Siófokon és Nagykanizsán is.

A Volánbusz alternatívája az Orangeways busztársaság. Buszai ugyanúgy a Népliget autóbusz állomásról indulnak, mint a Volánbusz járatai, június 7-től szeptember közepéig. Mind az Isztriára, mind Dalmáciába péntek éjjel indul a busz, hogy másnap bár fáradtan, de egy horvát piacon vásárolt reggelivel indítsuk a napot.

Reggeli piac Zadarban. A buszról le, és már kezdődhet is a vásárlás!

A retúrjegyek ára 18.990 Ft-nál kezdődik. A legutolsó desztináció Dalmácia esetében Split, az Isztrián pedig Pula. Visszafele szombat este indulnak a buszok és Nagykanizsán, Siófokon és Székesfehérváron is megállnak.

Még több Horvátországra vágysz? Csatlakozz Facebook közösségünkhöz!

Valentin nap környékén a Galešnjak sziget tulajdonosa különösen elfoglalt. Amióta ország-világ számára kiderült – a Google Earth jóvoltából – hogy a Föld összes szigete közül ennek a horvátországi szigetnek az alakja hasonlít leginkább egy szívre, a tulajdonos Juresko családnak nem sok nyugta van: naponta több száz levéllel bombázzák őket azok a világ minden tájáról érkező szerelmespárok, akik a szigeten szeretnének eltölteni néhány órácskát.

Szív küldi szívesen... (fotó: telegraph.co.uk)

Szerencsére a pašman-szigeti Neviđane és Turanj (Zadartól délre található) között fekvő szív-sziget lakatlan, így a rajta eltöltött meghitt órák teljes zavartalanságban telhetnek. A tulajdonos egyébként bevallotta, hogy korábban már neki is feltűnt, hogy a sziget egy szívre hasonlít, de csak a tömeges érdeklődést látva hitte el igazán, micsoda kincset is birtokol.

(Ha Horvátországba is szerelmes vagy, itt az ideje, hogy csatlakozz Facebook közösségünkhöz. Ők már bevallották!)

Dubrovnik védőszentjének, Szent Balázsnak a napja (febr. 3.) a város egyik legrégibb és legjelentősebb ünnepe, a karnevál kezdete. A dubrovnikiak azonban most mégis más miatt gyűlnek össze az óváros gyönyörű épületei előtt: a napokban ugyanis népszavazásért folytatott aláírásgyűjtés zajlik a dalmát városban.

A tét a dubrovniki óváros fölött magasodó Srđ-hegytetőn épülő megaprojektbe való beleszólás joga. Az aláírásgyűjtést az ’A Srđ a miénk’ (Srđ je naš) egyesület kezdeményezte, céljuk, hogy a dubrovniki polgárok közvetlen szavazással dönthessenek arról, hogy kérnek-e a Srđ-hegy tetejére tervezett hatalmas golfpálya projektből és az ahhoz épülő luxusvilla parkból.

A hegytetőről pazar kilátás nyílik

Az izraeli befektető ugyanis, aki már jó pár millió eurót beleölt az ügybe, két golfpályát álmodott meg a Srđ-hegy tetejére több, mint kétszáz apartmannal, villával és két kisebb szállodával egyetemben. A tervekben szereplő 310 hektáros terület a dubrovniki óváros területének húszszorosa, finoman szólva is város a város felett.

És bár a vita évek óta folyik, az még mindig nem világos, hogyan változtatja majd meg a megalomán terv az Unesco Világörökséggel büszkélkedő Dubrovnik városképét, turizmusát, nem beszélve az itt élőkre és a környezetre gyakorolt hatásokról. Mert annak számára, aki járt már valamelyik nyári hónapban Dubrovnikban, két perc alatt nyilvánvalóvá válik, hogy az óvárost, de még annak környékét sem arra a több ezres embertömegre tervezték, amit az amerikai luxushajók egy-egy délután egyszerre ontanak rá a városra. És a projekt megvalósulása esetén ezt tetézné még az Adria-autóút megnövekedett forgalma (innen vezetne fel az út a tetőre), a hegytető érintetlenségének eltűnése, stb.

A golfpálya öntözése sem lesz egyszerű

A Srđ-hegyre épített golfpálya ötlete egyébként nem újkeletű, a 70-es években vetődött fel először, de akkor még megrekedt ötlet szintjén. A 2000-es évektől kezdve aztán az éppen aktuális kormányzat rendeletmódosításokkal kezdte megalapozni a golfpálya lehetséges megvalósulását, 2005-re pedig kiemelt állami beruházás státuszúvá vált a Srđ-hegy platója. Először a németek jelentkeztek be, a város lakóinak tiltakozását látva azonban hamar elment a kedvük a dubrovniki beruházástól. Az izraeli befektető ezután érkezett, a tervet 2010 szeptemberében ismertették a dubrovnikiakkal, akik tiltakozva fogadták azt. A jelenlegi dubrovniki polgármester megválasztása esetére népszavazást ígért az ügyben, erre azonban azóta sem (2009-ben választották meg) került sor.

Az igazi kérdés az, hogy tényleg golfpálya épülne-e a hegyen, tovább növelve ezzel Dubrovnik amúgy is jelentős turisztikai vonzerejét, vagy valójában sportkomplexum álcájába bújtatott szállodaépítés zajlik a dalmát város felett, tekintettel arra, hogy Dubrovnik – földrajzi elhelyezkedésénél fogva – már csak a Srđ-hegy tetején terjeszkedhet tovább.

Az aláírásgyűjtés első pár napja alatt 6500 aláírás gyűlt össze, a dubrovnikiak úgy látszik, összezárnak, és nem engedik kivenni a kezükből a város jövőjéről születő döntés jogát. Szorosan tartják, akárcsak Szent Balázs a város makettjét.

Szent Balázs püspök a város makettjével

Még több fotót és információt Dubrovnikról Facebook oldalunkon találsz. Csatlakozz hozzánk!

A reggeli kocogás egészséges. Ahogy az esti séta is. Tengerparton, pálmafák tövében ez különösen igaz; ilyenkor a tengeri szellő bele-belekap a hajunkba, orrunk felé a tenger vagy ciprusok illatát sodorva… A Lungomarén, Opatija 12 km hosszú tengerparti sétányán legalábbis ez a harci helyzet. Egész elviselhető, a klimatikus üdülőhelyként számon tartott Opatija a reggelit előre lemozgó sportembereknek is nagy barátja.

Reggeli hangulat a Lungomarén

Kocogás vagy séta közben azért jó, ha vigyázunk. Túl azon, hogy koronás fők nyomdokában lépkedünk a Ferenc József nevét viselő sétányon, lépteinket nem akárkik tekintete vigyázza: a sor a horvát író, Miroslav Krleža szobrával kezdődik, róla egyből lerí, hogy a kényelmes sétát részesítette előnyben a reggeli kocogással szemben. De itt jön Csehov, akinek Sirálya most épp Opatija jelképén, annak a bizonyos lánynak a kezén landol.

Miroslav Krleža is itt kószál

James Joyce, Isadora Duncan, Füst Milán, Jókai Mór – néhány híres név csupán a Lungomare régi sétálóiból. Az ő emléküket még a szomszédos Slatina, avagy a Horvát Hírességek Sétányának csillagai sem halványítják el, amik méltó módon állítanak emléket Horvátország kiválóságainak.

Csillagösvény Opatijában

Még több fotót találsz Opatijáról Facebook oldalunkon!

A mai nappal újra indul az „ereszd el a hajam” szezon Rijekában, a Rijekai Karnevál a 30. születésnapját ünnepli az idén. Most is közel száz csapat bújik színes ruhákba és masírozik végig a városon, a zászlókba és szalagokba öltöztetett Korzón. Február 2-án az autók is jelmezt öltenek; a Párizs-Dakar rally paródiájaként elhíresült Pariz-Bakar autós felvonulás a karnevál egyik legvidámabb programja.

A Korzó Rijekában, karnevál idején (fotó: rijecki-karneval.hr)

A koncertekkel, gyerekfelvonulással, pizsama partikkal megspékelt karneváli időszakból a snowboardosoknak is kijár egy nap: ez január 6-a, a Carnival Snowboard Session dátuma. A tengertől pár méterre felállított rámpán a helyi hódeszkás erők mutatják majd be, mit tanultak az elmúlt egy év során.

Rövid ízelítő a karneváli hangulatból (vigyázat! Ketchup song horvátul! :)

Horvátország nem csak a karneváli időszakban buli. Csatlakozz hozzánk a Facebookon és tudj meg még többet erről az országról!

Jó pár éve a levegőben lógott, ami most megtörtént: a Ryanair ír fapados légitársaság decemberben bejelentette, hogy bázist nyit Zadarban.

A Ryanair régóta repül Horvátországba, Zadar mellett eddig Pulába és Rijekába, valamint Eszékre szállította nyaranta az utasokat. A bázis áprilisban nyílik egy repülőgéppel, aminek csatasorba állításával az eddigi 9 útvonal 2013-ban héttel bővül. A németek, angolok és hollandok mellett így jöhetnek majd a fapados céggel a lengyelek (Wroclawból) és a franciák (ők Párizs-Beauvais-ből és Marseille-ből) is a dalmát városba. A zadari reptér bővítése tavasz óta folyamatosan zajlik, a horvátok szorgalmasan készülnek a megnagyobbodó utasforgalomra.

Az utasok száma remélhetőleg tovább bővül

A Ryanair ezekkel az európai városokkal fogja nyáron Zadart összekapcsolni: Dublin, East Midlands, Göteborg, Haugesund, Liverpool, Párizs, Wroclaw, Baden-Baden, Billund, Charlerois (Brüsszel), Düsseldorf-Weeze, Frankfurt-Hahn, London Stansted, Marseille, Oslo Rygge, Stockholm Skavsta.