Komppal utazni élmény Horvátországban, persze nem a hosszú sorbanállásra gondolok. Mindenesetre nem árt előre tervezni, hogy legyen esélyünk megúszni a várakozást.
Az egyik varázsszó a trajekt (ez a komp horvátul), ezt a táblát kell követni a kikötőbe. A másik a Jadrolinija (nevét a horvát Jadran – Adria szóból szerkesztették), a jeles horvát komp- és hajótársaság. Honlapján horvátul, angolul, olaszul és németül tájékozódhatunk az árakról és a menetrendekről. (Magyarul pedig itt.) Egyedül Rab szigetre jár másik társaság (rapska-plovidba.hr), a többi kompot a Jadrolinija üzemelteti.
A kompok nyáron gyakran közlekednek, van, hogy félóránként, de a menetrendet ismernünk kell, hogy jóval korábban érkezhessünk a kikötőbe (feltéve, ha tényleg fel szeretnénk jutni a kompra). Amint beálltunk a sorba, lehet indulni a jegyért. Gyalogosan, a sor elejére, a jegyárusító bódéhoz. A beszállásnál segít a személyzet, passzentosabban még nem állt autónk. Más dolgunk már nincs is, mint kikecmeregni a kocsiból és felmenni a fedélzetre. Sokan elkövetik ilyenkor azt a hibát, hogy elfelejtik bezárni az autót; nem egy pénztárcának és fényképezőgépnek kelt már lába így.
A fedélzeten jó, lehet nézelődni, napozni. Kiváló terep az ismerkedésre, az ugyanabból az országból érkezettek rögtön kiszúrják egymást a rendszám alapján, és máris indul a „kinek az apartmanja jobb” játék.
Bármilyen kellemes is az utazás, ahogy a komp kiköt, mindenki fejvesztve szeretné elhagyni a hajót. A komp személyzetének szigorú vezényletével meg is indul a partraszállás, de ne irigykedjünk az első autókra. Ha hullámzik a tenger, az elöl álló autókat terítik be a hullámok. A tengeri só aztán kellemesen rászárad a szélvédőre, mire megérkezünk. Thalassoterápia autó módra, de nem valószínű, hogy jót tesz. Aztán újra kint, a földön, indul a hosszú sor felfele, a szigetre…
